Könyvajánló

Dr. Kutas Ferenc: Forradalom és megtorlás Szarvason 1956–1963

Dr. Kutas Ferenc
Szarvasi Krónika Alapitvány Kuratóriuma
2007

Népes szerzőgárdát sorakoztatott fel a szerkesztőbizottság, amikor az 1956-os forradalom 50. évfordulójára megjelentették a Forradalom és megtorlás Szarvason c. kötetet. A forradalom itt „kilencnapos” volt, és a hatalomátvétel békés úton történt. Fegyveres harcok sem a kilenc nap alatt, sem utána nem folytak. Ehhez képest a forradalom leverése utáni megtorlás igen kemény volt. A könyvben háromféle szövegtípus szerepel. Három tanulmány a fennmaradt dokumentumok és emlékezések alapján rekonstruálja a történteket. Olyan adatok és tények kerültek a szövegbe, amelyek dokumentumokkal igazolhatók, vagy több, egykori résztvevő egybehangzó közlései nyomán valószínűsíthetők. Az első tanulmány Pilishegyi Péter munkája. A kilencnapos forradalom címmel szinte napról napra követi az eseményeket. Nem „világrengető” események ezek, hanem a váratlan történések által hatalomba röpített emberek tétova, olykor botladozó lépései a hatalom és a politika útvesztőiben. Még ma is meglepő lehet, hogy nyolc év kemény diktatúrája után ezek az emberek élni tudnak a demokrácia eszközeivel. A második tanulmány a forradalom leverése utáni „visszarendeződés” folyamatát követi. Ötven év távlatából is el kell ismerni, hogy a hatalom új birtokosai kiváló taktikai érzékkel dolgoztak. Kezdetben látszólag azonosultak a forradalom vívmányaival, megőrizték a forradalom által létrehozott demokratikus szervezeteket (pl. a többpártrendszert). Az újonnan létrehozott hatalmi szervek is az átmenetet szolgálták, nevükben is, tevékenységükben is vállalták a demokratizmus elemeit (pl. Ideiglenes Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács). Mindaddig, amíg a Kádár-kormány meg nem szilárdította helyzetét. December 11-én, amikor harcok már sehol sem folytak az országban, kihirdették a statáriumot, ezzel kezdetét vette a megtorlás időszaka. A megtorlás módszereivel, eszközeivel és eredményével ismerteti meg az olvasót a harmadik tanulmány A megtorlás időszaka címmel. Képet alkothat az olvasó a karhatalmisták módszereiről és tevékenységéről, és a koncepciós perek lefolyásáról. Öt, a forradalom napjaiban tisztséget viselő személy kapott súlyos börtönbüntetést. Szarvasi Györgyöt, aki valóban meghatározó egyénisége volt ezeknek a napoknak, 15 év, dr. Csicsely Mihályt, aki semmilyen funkciót nem töltött be 10 év, Lászlóffy Istvánt, aki mindössze két napig volt a Járási Forradalmi Tanács elnöke 10 év, Lustyik Jánost és Kiszely Mihályt, akiknek az volt a bűnük, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a „győri kormány”-nyal, 6, ill. 3 év szabadságvesztésre ítélték. Egyikük sem töltötte le a rá kiszabott büntetést, egyéni, ill. közkegyelemmel (1963) szabadultak. (A második és harmadik tanulmány szerzője dr. Kutas Ferenc.) A fontosabb dokumentumokat eredeti formájukban közli a könyv.

Forrás: Dr. Aszódi Gabriella

Közzétéve: