Mátyás szerelmei
Kiszely Tóth Anett történész, levéltáros, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja különleges témát választott a január 25- én tartott előadásának tartalmául:
„Mátyás király szerelmei. Egy legendás király magánélete.”
Mint Baginé Tóth Erika a Városi Könyvtár vezetője bevezetőjében elmondta: több tényező is indokolta az előadás megvalósulását, hiszen kapcsolódott a napokban tartott Magyar Kultúra Napjához, valamint a 2018- as Mátyás emlékévhez is.
Az előadó a hangulatos felvezetés után, kivetítőn megjelenített képek, információk segítségével igyekezett bemutatni egyik legnépszerűbb királyunkat kevéssé ismert oldaláról. Hogy megérthessük viszonyát asszonyaihoz, kiemelte neveltetésének jellegzetességeit, mely humanista szellemének kialakulására, sokoldalú érdeklődésének fejlesztésére irányult. Mivel egész fiatalon olvashatta a váradi könyvtár köteteit, műveltsége meghaladta koráét. Külalakra délceg, erős, nemes akaratú, élénk tekintetű, szőke hajú, a kornak különösen tetszetős, nagy orral megáldott férfiként jellemezte őt Bonfini történetíró. Más nézet szerint alacsony, zömök alkatú, egy baleset miatt mozgásában korlátozott férfinak írják le, akinek még az orra is nagy…
Mint ahogy apja Hunyadi János halála, majd bátyja Hunyadi László kivégzése miatt tudhatjuk: Mátyás élete fordulatokban bővelkedett. Még 10 évesen érdekházasságot kellett kötnie Cillei Erzsébettel, mely házasság csak 1 évig tartott Erzsébet elhalálozása miatt. Később túszként, fogságban tartották, majd az őt pártolók Mátyás megházasítása útján igyekeztek előnyhöz jutni. Így vette feleségül 15 évesen Podjebrád Katalint. A frigyet az időközben eltulajdonított Szent korona visszavásárlása után a Nagyboldogasszony templomban (ma Mátyás Templom) is érvényesítették, a boldog házasélet nem tartott sokáig. 18 évesen újra özvegy: feleségét és fiát is elveszíti.
12 évig nem nősül újra, bár ez idő alatt sem mondható magányosnak, boldogtalannak. Ekkor alakul ki az a Stein Edelpeck Borbálával (egy gazdag polgár lányával) köttetett boldog, bár sajnos rangon aluli élettársi kapcsolata, melyből egyetlen utódja születik: Corvin János. Bár évekig élnek együtt, valamint Borbálát rengeteg ajándékkal, ékszerrel halmozta el, valamint birtokadományokkal is elismerte őt, nem lehettek házastársak.
Mátyás tanultsága, katonai sikerei nem társultak fölényes jellemmel, hiszen – bár választott uralkodó volt – nem nemesi származása miatt folyton kisebbségi komplexussal küzdött. Ezért törekedett nagy uralkodóházakból származó feleséget keríteni maga mellé, hátha ezzel elismerik Európa más uralkodói őt. Épp ezért volt különösen boldog, mikor Aragóniai Ferdinánd nápolyi király feleségül adta hozzá lányát: Beatrixet. A felhőtlen örömöt jelzi az a feljegyzés is, ami a sikeres lánykérés után elrendelt egy órán át tartó harangzúgásról és éjszakai díszkivilágításról számol be. A 19 éves, vonzó királylányba királyunk fülig beleszeretett, és élete végéig rajongásig szerette feleségét. Beatrix a szépség mellett művelt is volt, Mátyás mindig igyekezett intellektuális igényeit kielégíteni. Így lett a budai várból reneszánsz palota élénk kulturális élettel, híres könyvtárral.
Sajnos közös utód nem születik Beatrixtől, annak meddősége miatt. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy nagy uralkodóházat alapítson. Élete vége felé minden erejével törvénytelen fia: Corvin János elismertetésén munkálkodott, ezért Beatrix gyűlölte mostohafiát és annak anyját is, legszívesebben önmagát látta volna a trónon. A két jelölt között így állandóvá vált a vetélkedés. Mátyás állítólag még a halálos ágyán is próbálta kibékíteni őket, de nem járt sikerrel. Megoszlanak a vélemények arról, hogy Beatrix vajon a szívével vagy csak az eszével szerette-e őt?
Talán csak Mátyás tudta az igazságot. (Írta: Kisné Szalai Edina)
