(Hullám)vasúton, de nem vasutasként

Mi visz rá egy negyven körüli közgazdászt, hogy írásba fogjon? A tökéletesség a magunk torz tükre. A jó közgazdász is holtáig tanul, aztán tudjuk a végét… A betegség sosem jön jókor, de valamikor kifejezetten rosszkor jön
A sétagalopp még szólóban is nehéz, nemhogy három gyerekkel
Hét könyv három és fél év alatt, hogy is van ez?

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!